2008. augusztus 12., kedd

Mókuskerék...

Igazából nem történik semmi, a mindennapi mókuskerékböl csak azt veszem észre,hogy mindjárt vége a nyárnak sajnos. Minap feltünt már 8 óra után elkezd sötétedni, még hamarabb kezdek elálmosodni. Napon alig voltam az idén olyan fehérek vagyunk mint még soha így augusztus közepén. Olyan kánikulákban dolgozom, de hétvégén lehül és esik ( tipikus Müncheni idöjárás), itt ha lehül akkor tényleg hideg lesz, de ezért minig gyönyörü zöld a táj.
Szombatokon is dolgozom, így vasárnap szeretek kicsit tovább aludni. Ha felkelek megisszuk a kávét a balkonon, majd lesétálok a pékhez finom friss zsemlékért. Itt ez férfi szokás vasárnap reggelente, ott kígyózok a férfiak közt a sorban, a német nök nagy asszonyok hétvégén, pihennek, nem föznek, kirándulni, sportolni mennek a családok és étteremben esznek.
A Pékségek itt egyszerüen fantasztikusak! Nagyon finom és nagyon sokféle kenyerek, zsemlék, bagettek vannak és a hires Bayor perec- Brezen...nyami:::)))) Ez nagyon fog hiányozni nekem. Tehát jól megreggeliztünk és kimentünk egy tópartra a Wörthsee-re kicsit napozgatni, olvasni egyszerüen pihizni, majd vacsiztunk egy étterm kertjében de nem volt túl jó, a píncér mondta Boszniából jöttek , a konyhájuk is olyasmi volt.
Péntek ünnepnap lesz de szombaton sajna dolgozom. Viszont csütörtökig szabad vagyok jipíi ! Munka után megyünk haza (Mo.-ra), úgy tervezzük a Balcsin leszünk! Pár éve voltunk, már úgy hiányzik. Csabi is szinte ott nött fel, volt a szüleinek nyaralója, szörfözött, vitorlázott. Én meg a szüleimmel jártam le nyaralni. Most találkozunk az Öcsémékkel is és Csabi régi gyerekkori haverjaival családostól lesznek ott. Jónak igérkezik. Már nagyon várjuk!