2009. szeptember 1., kedd

Nyár..

Hát ritkán jelentkezem, igazán nem történik semmi. A nyarat itthon töltöttük, a házat belaktuk, a kertet rendezgettük. Mellette dolgozom is, angolt kevesebbet tanulom mint terveztem. Sajna.
Sokat csavarogtunk, Balcsiztunk...és beleláttunk a mindennapokba. Nagyon sok pozitív élmények mellett volt negatív is. Most nyár végére odáig jutottunk, valamerre el kell indulnunk! Úgy érzem mintha folytogatná valami a torkom, megfulladok. Az elmult 10 évben ez az idö volt a legtöbb amit itthon voltunk, de elég volt. Sajnálom, sajnálom Magyarországot!!!!!

2009. június 29., hétfő

Mostanság...

...jól le vagyok maradva! Szóval hosszú vacillálás után végül is de nem végleg haza költöztünk. Ez nagyon megterhelö volt nekünk lelkileg, de muszály volt meglépni, mert szerintem akkor maradtunk volna ott örökre. Nagyon sok régen "diszidált" magyarral ismerkedtünk meg akiknek München volt az elsö állomás, onnan szerettek volna tovább menni Amerikába vagy Ausztráliába, de a biztonság és a jobb élet ott tartotta öket. Nem akartunk mi is igy járni. A másik oka, hogy van egy házunk itthon és most a kinti lakhatást az itthonit, a hazajárást és még Au-ra /tanilás, vizum stb./ féretenni egy kicsit húzos lett. Persze az itthoni jövedelmek nagyon durvák is tudnak lenni és nagyon rossz pénz lett a forint. No de valahogy csak lesz, határozott kitartással minden lehetséges. Egyébként mostmár jól érzem magam itthon, vannak dolgok amik hiányoznak, de vannak dolgok amiket kedvelek. Én tiniként hagytam el hazám, most felnötként jó egy kicsit felfedezni szépségét míg újra végleg elhagyom. Nagyon sajnálatos, hogy az emberek ilyen megkeseredtek, vagy érdektelenek és maguknak valóak....én csak átutazó vagyok...!
Elkezdtem a szakma elismeréshez a papirok begyüjtését, de nem egyszerü. Szerencsére Szilvivel felvettem a kapcsolatott és mint kiderült egy suliba jártunk, igy Ö jó tanácsot adott. Amit kaptam B.Zolitól hogy a suli referenciát alá kellene íratni, hát azzal jól elhajtottak. Most lesz két hónap szünet addig felhajtom a szakmai referenciákat. Tudom, nem vagyok valami gyors, de most belehúzok. A barátnöm angol nyelvtanárnö és füzöm készítsen fel a IELTS-re, gyüjtöm az anyagokat neki. Nagyon lelkes, már többfajta nyelvvizsgára készitett fel tanítványokat, de ilyenre még nem. Remélem sikeres lesz velem!
Izgalmas események is vannak mostanában, árad a Duna. Mivel most itt lakunk a Duna-kanyarban és 10 perc séta a part elég izgin figyeljük a víz állását. Tegnap is kétszer lesétáltunk meglesni, elözö nap meg a töltésen vagy 10 km-t elbicajoztunk. Félelmetes ez a víz! Olyan nagy esök esnek, itt tiszta pára minden.Tettem fel pár képet.

2009. március 11., szerda

Ez van..

Hát régen írtam, mert nincs is igazán mit. Áll a "dolog". Egyrészt egy csomó gondunk adódott, másrészt így nem haladok az angollal. Német munka beosztás és tempó mellett nem is lehet. Probáltam bemenni a British Council-hez hogy melyik tanfolyamot tudnák ajánlani amelyik felkészítene az IELTS-re, de megszünt, nincs München-ben!!!!!! De a neten még rajta vannak?!?!??
Nagyon de nagyon érzödik a gazdasági válság itt is. Sok a munkahelyi leépítések, munkaidö és fizetés csökkenések. Olyan rémisztö az egész! Most úgy érzem élünk egyik hónapról a másikra, van egy célunk amit mire elérnénk mindig messzebbre csúszik. Lehet, hogy kockáztatni kell, és változtatni a dolgokon.
Magyarországon találtam olyan super angol sulikat, a másik, hogy nagyon bezavar a német! A kiejtésben, nem is gondoltam volna! Ha vissza pörgetném az idö kerekét akkor nem jöttem volna ide soha, csak angol területre!
Nagyon gondolkodunk rajta, hogy otthon éljünk addig amig nem megyünk AU-ba. Tudom sokan hülyének tartanak, én is félek ettöl. Csabi már egy halom állást megpályázott, interjuk stb., volt is ami sikerült de a fizetés túl kevés volt. Majd meglátjuk. Én viszont találtam egy klassz fodrászatot Szentendrén és várnak, hogy menjek...
Igazából be is sokaltam, itt mindig alkalmazott vagyok, vendégkör nélkül, másoknak sok pénzt keresni, elismerés nélkül. Meg már nagyon nem szeretek itt lenni. Végül is ha nem lesz jó otthon mindig vissza tudunk jönni, de inkább mennék más országba. Csak ez a válság miatt most nehezebb.
Gondoltam megnyomom az angolt a nyár végéig, majd az összel 2 hónap suli Brisbane-ben, beadni a vizum kérelmet és utána itthon kivárni az idöt. Addigra rendezödik talán a világ sorsa és normális áron lehet újra ingatlant is eladni, felszámolni az itteni életet.
Ahogy számolom a legjobb esetben is másfél-két év ez, de egy reális elgondolás. Már most csomagolnék, de nem megy...
De semmiképp nem adom fel, még ha leveszik a fodrászt az MODL-röl is. Bár nem hiszem, óriási bevétel AU-nak az iskolák, igy a szakács és a fodrász sulik is.
Már nagyon bánom két éve nem fogtam a táskám és mentünk volna akár tanuló vízummal is, mert biztonságban érztem magam, anyagilag és szociálisan is, nem gondoltam volna, hogy ilyen nagyot változik a világ!
Na de fel a fejjel, megküzdünk a jóért!

2009. január 4., vasárnap

2009


Mindenkinek nagyon sikeres Boldog Új Évet kívánok !

2008. szeptember 26., péntek

Referencia

Nagyon örülök, mert kaptam a fönökömtöl egy nagyon pozitív szakmai referencia levelet!!!!
Minden szépet jót ír rólam, egy igazi szakmai elismerés, még így is, ha nem is a legjobban kedvel. Nagyon-nagyon Happy vagyok !!!!!!
Most költözünk ide-oda, kicsit lemaradok, internetünk sem lesz egy kicsit, de most jó, hogy kiugrottam a mokuskerékböl és így legalább haladunk a cél felé.

2008. szeptember 14., vasárnap

Balatoni nyár

Ez a nyár talán életem olyan időszaka lesz amire nem igazán szívesen gondolok vissza, de az Ausztrál cél első probatétele a tegnapi nappal SIKERÜLT ! Letöltöttem 1 egész évet a munka helyemen, ahova minden reggel utálattal indultam és annyit kellett dolgoznom mint amit még soha de soha. Ráadásul az utolsó két héten szabadnapom se volt hétfötöl-szombatig dolgoztam és rengetegen voltak, megállás nélkül dolgoztunk, kb. naponta 2-3-szor vágtam el az ujjam. Most egy kicsit lazítani szeretnék, szeretném ha valami összejönne amire vágyunk:::))) akkor nem kell mennem egy kicsit hisz már a 30-as éveim végeit taposom, de ha nem sikerül el kell fogadnom az élet így is szép lehet és keresek egy másik munka helyet.

Augusztusban voltunk Magyarországon. Az elsö napon meghívtak az új szomszédaink bográcsos partira. Fiatalok, de nem tudom és nem is akarom hova tenni öket, olyan rongyrázik akik a pénzen keresztül látnak mindent, attól függetlenül a házigazdákon kívül érdekes emberekkel megismerkedtünk meg, kellemesen telt el a délután.
Másnap reggel a Balatonra mentünk, nagyon szép volt és nagyon tiszta. Meleg volt, nagyokat tudtam úszni, Öcsémmel és a Lányaival is kicsit együtt strandoltunk, meglátogattunk régi ismerősöket, találkoztunk régi barátokkal. Ettünk igazi Balcsis palacsintát, lángost és Hekket. Nagyon jó volt kikapcsolni, de csak 3 nap volt..!!!

Tini koromban is nyaraltam Balatonkenesén de nem tudtam, hogy van ott egy kilátó. Barátnönk felvitt minket, kb. 15 perces séta, de a panoráma gyönyrü, egész belátni a Balaton keleti csücskét. Fent megvártuk míg besötétedett....leírhatatlan szép volt. Visszafelé Ági megkérdezte jöhetünk a temetőn keresztül, én mondtam ok, Csabi nem tudta, de amikor rádöbbent hol vagyunk nagyon berinyált, úgy szorított és csak kapkodta a lábait kifelé. Hogy mi mit kaptunk utána....ö nem bízik meg bennünk és nem jön velünk többet sehova! Nem mondom izgi volt, de tényleg egy nagyon szép régi temető nagy fákkal.
Van egy isteni pékség Kenesén, olyan amilyenek itt!!! Csak finom igazi magyar pék árúval, ott lehet látni ahogyan a kemencében lobog a tűz és isteni finomakat sütnek. Minden olyan ízű mint gyerek koromban, és nagyon kedvesek barátságosak az eladók. Szent István napján gyönyörű fehér kenyeret sütöttek, nemzeti szalaggal átkötve adták....és az íze.....)))). Esti grillezéshez a komplett kenyeret hatan ( és az arra tévedt hangyákkal ) mind megettük.
Szép volt, jó volt de nagyon rövid volt !