Ned Kelly`s Australian Bar

Hallottunk egy Ausztrál Bárról és gondoltuk megnézzük a múlt hétvégén. Ez München belvárosában van a híres Frauenkirche mögött, már a környék is nagyon hangulatos, régi épületek, utcácskák, kávézók, üzletek....Ahogy odaérkeztünk rájöttünk,hogy idén lesz 7 éve az elsö Halloweenen ott buliztunk!! Csak akkor olyan tömeg volt, azt sem láttuk hol vagyunk, meg a véres rémekre maszkirozott embereket figyeltük nem a helységet. Most láttuk! Nagyon klassz!! A sör Foster`s és vannak állítólag speciális kaják is, de sajnos nem tudtunk maradni, mert az nap este volt a Bayern Pokal finalé és ott is azt nézték, igy teli volt.De nagyon hangulatos, telis-tele van Au-s ereklyékkel, utcatábla, tengerparti táblák, koalás kengurus, cápás kütyük stb...majd legközelebb jobban szétnézünk. A vendégek között sokszor hallottuk, hogy angolul beszélnek.

Amikor az Oktoberfest van akkor elég sok Ozzi jön ide. Nagyon szeretnek sört inni és nem keveset...de akkor is nagyon kedvesek. Múlt évben AU-s polokat vettünk fel és úgy mentünk ki a barátainkkal akik már Sydney mellett vannak, mindig megáltak, még ha alig bírtak is állni a lábukon és beszélgettek velünk. Nagy élmény volt.

Egyébként van egy vendégem akinek a haját vágom, egy Sydney-böl ide nösült férfi. Szegény egy német csajt vett feleségül :o) Most egy kicsit németet tanul,majd együtt visszarepülnek. Mikor elöször bejöttek mondta a nö,hogy elmondja milyen frizut szeretne a férje, mert nem ért németül, hallottam angolul dumcsiznak, gondoltam gyakorolnom kell elkezdtem beszélgetni vele. Mikor megtudtam honnan jött,hát nagyon happy lettem, alig tudtam a hajára koncentrálni, úgy érdekelt minden amit mondott.Persze én csak azt mondtam neki, hogy szeretnék angolt tanulni Au-ban, de arra is nagyon biztatott, azóta is kérdezi mikor indulok....hát már nagyon mennénk!!!

Magamról...

Szóval én leszek a fö vízumkérö a korom és a szakmám miatt is. :o) Fodrász vagyok már 15 éve.Amikor ide jöttünk Münchenbe pár évet dolgoztam egy fodrászatban de nagyot csalódtam, itt egész más, erröl késöbb írok....Férjem vállalkozásába beléptem és fodrász-homeservice-t csináltam, kialakult egy jó kis köröm akikhez jártam frizurázni,ezt szerettem is de ezt az Ausztrál bevándorlási hivatal szakmai tapasztalatnak nem fogadja el.Tavaly voltunk egy bevándorlási hivatal elöadásán és egy iskolára közvetitö azt ajánlotta végezzem el a fodrász sulit újra AU-ban! Ezt túl költségesnek, hosszú idönek és nem túl értelmesnek tartottam, igy a múlt szeptembertöl elmentem hivatalosan teljes munkaidöre fodrászkodi./ egyébként az a bev.ügynök nem válaszolt a leveleimre,ott Bp.-en minden szépet ígért../
Nagyon régóta olvasom a Bloggokat, Lilláékkal kezdtem, Ö nagyon segítökészen válaszolt kérdéseimre,KÖSZI ! Majd felvettem a kapcsolatot Bertok Zolival aki szintén azonnal válaszolt. Most az Ö segítségével a szakma elismertetést csinálom. Reggeltöl estig dolgozom, szabadnapomon még megyek régebbi ismeröseim frizuit rendberakni, igy a vasárnapom szabad egyedül. Probálom angolom frissíteni, tanulni és számolom vissza a heteket, hogy meglegyen a 12 hónap. Októbertöl hogy hogyan legyen.....még nem tudom. Gondoltunk arra,Brisbane-ben csinálok egy fél éves sulit, vagy itt lazítok a munkán és nyelvvizsgázom...ez olyan nehéz döntés!
Most nagyon jókor merült fel a sulis téma egy Blog-on.

Történetünk kezdete

Egyszer volt hol nem volt...amikor még kislány voltam...de tényleg, még álltalános iskolás voltam és dúlt a komunizmus Magyarországon, a drága Szüleim külön angol órákra járattak magántanárhoz pici kis városunkban. Én elöször húztam a szám minek,de Anyu mondta " Jó lesz az még,meglátod, hasznát veszed !" majd ahogy telt az idö egyre jobban megszerettem. Álmodoztam, ha én egyszer nagyleszek csak angolul fogok beszélni, mindent megértek amit Madonna énekel és tanultam, fordíttottam a dalszövegeket.
Majd nagy lettem és a munkával a gondokkal elmaradt az angol. Idöközben Németországba keveredtem, pont ide, amikor soha nem szerettem öket és a nyelv !!!!!!!!!!!!! Borzalmas!!!!!! Szégyen ami szégyen de 6 éve nem sikerült csak a konyhanyelvi szintre megtanulnom. Útálom!!!!! És ha valamit nem szeretek nem kell eröltettni.
Pár éve rájöttünk nem itt akarjuk leélni az életünk, nekünk ez nem megy, de haza menjünk?!? Igen, elindultunk Magyarország felé, de mindig falba ütköztünk. Ha egyszer megtanulod a rendet, a tisztaságot, az egymásra figyelést, a tiszteletet, akkor nem érted ez másut miért nem így megy. A Hazám gyönyörü ország és a szivem nagy része lesz minig is, de sokszor úgy érzem furcsa emberek lakják, tisztelet a kivételel.
Aztán hogy is volt az a gyerekkori álom...és késöbb is volt egy tudod arról a nyagy szigetröl, aminek a közepén ott van az a nagy vörös "bucka"....aha, AUSTRÁLIA !!!!
Megvan ! Elindult a nyomozás hogyan is lehet ott letelepedni. Infokat összeszedtünk különbözö lehetöségekröl és persze milyen is ott igazából a mindennapok, a történelme, éghajlata, hogy érzik magukat ott az emberek....és mind-mind számunkra pozitvan klassz egy álom! Sokat filóztunk, hogyan és merre, egy lépés elöre kettö hátra. De rájöttünk, a mi érzéseink a legfonosabbak és a kitartásunk! Sikerülnie kell!
Leporoltam az angol könyveimet, újra elkezdem tanulni, sajnos Szüleim ezt már nem érték meg, de tudom szoritanak nekünk, én meg hálás vagyok Nekik a különórákért a fáradozásukért!
Belevágtunk! Irány Ausztrália!